Az iWiW-adatokban 2557 településen majdnem 4 millió felhasználó több mint 300 millió kapcsolata található, ami egyedülálló lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar társadalom kapcsolathálózatát elemezzük.
Az iWiW mindennél jobb betekintést nyújt a magyar társadalom kapcsolathálózatának földrajzi jellemzőibe. A kapcsolatok földrajzát vizsgálva a távolság és a földrajzi korlátok szerepe rajzolódik ki.
Az egymástól távol élő emberek jóval ritkábban tartanak egymással kapcsolatot, mint az egymáshoz közel élők. Ez csak részben magyarázható azzal, hogy a távolság növekedésével növekszik a kapcsolatok létrehozásának és fenntartásának költsége. Az iWiW-adatok azt mutatják, hogy az emberek kapcsolati hálója alapvetően lokálisan szerveződik.
A földrajzi korlátok szintén akadályozzák a kapcsolatok kialakulását.
A hálózatot részeire (modulokra) bontottuk egy algoritmus segítségével, amely a hálózaton belüli részhalmazok lehatárolását végzi. Ezek a részhálózatok belül sűrűek (erős és sok kapcsolat van a modulon belül), ugyanakkor egymáshoz viszonylag ritkán, illetve gyengén kapcsolódnak.
Az iWiW-en megtalált részhálózatok sokszor a megyehatárok vagy természetes határok (pl. Duna) mentén különülnek el. Ez azt jelzi, hogy a kapcsolatok alakulásában nagyon fontos szerepe van a közigazgatási határnak, hiszen az emberek a megyeközpontba vagy megyén belül járnak iskolába, ügyet intézni, munkába stb.
Az adminisztratív határok mellett a természetes korlátok, például hegyek, tavak vagy folyók is akadályt jelentenek a kapcsolatok számára.
A Börzsöny körüli falvakban például az emberek nagy valószínűséggel ismerik a szomszéd falu lakóit, és azokat a falukat is, amik a hegy azonos oldalán vannak, de nem ismerik a hegy túloldalán lévőket. A Balaton északi részén ismerik az északi falukban lakókat, de nem ismerik a déli parton élőket.
