Az iWiW egy teljes egészében magyar fejlesztésű közösségi oldal. Kulturális-társadalmi jelentőségét jól illusztrálja, hogy fénykorában alig volt olyan magyar internetező, aki ne lett volna fent az iWiW-en. Ezzel pedig kulcsszerepet játszott az internet tömeges hazai elterjedésében.

Az iWiW közösségtérképező és ismerkedési oldalnak indult WiW néven 2002. április 14-én, két évvel megelőzve a Facebook-ot. Az alapító Várady Zsolt egy olyan oldalt szeretett volna létrehozni, amely valós személyi kapcsolatokat vizualizál, a regisztrálók saját néven szerepelnek rajta. Emellett adatlap és üzenőfal segíti az ismerkedést és offline programok szervezését.  A hangsúly a valós kapcsolatok bővítésén és az internetes önreprezentáción volt. A név az angol „Who is who?” (Ki kicsoda?) rövidítésből jött, melyhez csak három évvel később csapódott az "i" betű az „international” szóból.

Kezdetben meghatározó volt a WiW szubkulturális jellege: a korai felhasználók jellemzően budapesti, húszas-harmincas éveikben járó egyetemisták vagy a munka világába frissen belépett, aktívan internetező diplomások voltak, akik ugyanazokra a korabeli „alternatív” helyekre (Ráckert, Szimpla kert, Toldi mozi) jártak szórakozni. A szervezett találkozók fontos részei voltak a közösség életének. A felületre ekkor még nem lehetett kívülről regisztrálni: új belépőket a már csatlakozott tagok csak tudtak meghívni, de a meghívók számát korlátozták, mert a túl gyors bővülést nem bírta volna a rendszer.

Várady az operatív vezetésből hamar kiszállt, majd – egy jelképes öt százalékos tulajdonrészt leszámítva – a részesedését is eladta. A fő tulajdonos az oldalt fejlesztő Virgo Systems lett, melyet Petrovics Péter jegyzett, az ügyvezető pedig a kisebbségi tulajdonos Szabó Márton volt. Mindketten részt vettek már a cégalapításban, az oldal fejlesztéséről és üzleti alapokra helyezéséről azonban eltért a véleményük Váradyétól. A site 2005-ös megújítása iWiW néven már az ő nevükhöz fűződik. Ekkor bővítették a szerverhátteret és alakították át a felületet, amely számos új funkcióval gazdagodott: képeket lehetett feltölteni, apróhirdetéseket feladni, nyílt fórumokat indítani, az ismerősöket különböző csoportokba rendezni.  Ekkortól könnyebb lett meghívóhoz jutni, és bejöttek a reklámok is. Az üzleti ambíciókat jelzi, hogy 2005. októberétől 17 féle nyelven lehetett lokális közösségeket építeni. Emiatt változott a név iWiW-re. De míg külföldön sehol sem tudott az iWiW befutni, itthon ekkor ugrott meg igazán a regisztrációk és az oldalletöltések száma.

A WiW–iWiW váltásnál az oldalnak 120 ezer regisztrált felhasználója volt, néhány hónap után, 2006. áprilisában már 640 ezer. Már a 2005-ös fejlesztéseket is támogatta anyagilag a Magyar Telekom, 2006 tavaszán pedig a csoporthoz tartozó T-Online egymilliárd forintért megvásárolta a start-upot. 2006. júliusban lett meg az egymillió látogató, ami 2008 decemberére kúszott fel négymillióra. A csúcson, 2010-ben 4,5 millió regisztráció volt az iWiW-en, igaz, aktívan ennél jóval kevesebben használták a site-ot. Ugyanakkor ez volt az az év, amely előrevetítette a jövőt: 2010-ben haladta meg először a Facebook-látogatók száma az iWiW-ét. Szabó Márton azt nyilatkozta, hogy nem gondolták volna, hogy Magyarországon ennyien csatlakoznak az oldalhoz, ők a bővülést inkább a több országban kialakuló lokális közösségekben látták – ez az elképzelés végül nem igazolódott be.

Simó György, a T-Online egykori vezetője szerint a mából visszanézve rossz döntés volt, hogy betették az iWiW-et az Origo hírportál alá kilépőoldalnak, és nem próbálták meg külön cégben megtalálni a továbblépési lehetőséget. Szerinte az iWiW a vételárát még így is visszahozta, de nem használták ki a benne rejlő potenciált. Amikor már csak 84 ezren léptek fel az oldalra, a tulajdonos 2014. június 30-án lekapcsolta – Simó szerint az adatbázisa felhasználásával az iWiW-et érdemes lett volna átpozícionálni internetes kereskedőcéggé. 

Az iWiW bukása ugyanakkor törvényszerű volt: annak ellenére, hogy az origós időkben több Facebook-funkciót is lemásolt, az emberek rájöttek arra, hogy egyszerre nem lehetnek rajta több közösségi hálózaton. Amikor tömegével kezdték elhagyni az oldalt, mert az ismerősök közül egyre többen maradoztak el, a lefelé tartó spirál villámgyorsan végzett az iWiW-vel. A Facebook közben globális médiaplatformmá vált, amely a regisztráltak felhasználói szokásait monitorozva célzottan képes tartalmi és hirdetési ajánlatokat kínálni. Az iWiW nem ezen a pályán játszott – történelmi érdeme, hogy a maga területén mégis ott volt az elsők között a világon.