Az iWiW-kutatásról már akkor elkezdett gondolkodni két hazai társadalomkutató, amikor még élt az oldal. Eldöntötték, elkérik a tengernyi anonimizált adatot a jogtulajdonostól. A kezdeményezésből végül egy szerteágazó kutatássorozat lett, amelynek eredményeiről többek között a rangos Nature kiadó folyóiratai is beszámoltak.
A kutatási folyamat és az eredmények összefoglalása
Az iWiW adatok elemzése 2013-ban kezdődött. Ságvári Bence és Lengyel Balázs, az International Business School (IBS) akkori munkatársai kezdeményezték, hogy az Origo Zrt, az iWiW jogtulajdonosa az iWiW-en található publikus és anonim adatokat átadja kutatási célra. Kertész János, a CEU fizika és hálózattudomány professzora csatlakozott a munkához, ami rövid idő alatt nagyszabású kutatássá nőtte ki magát. Az OTKA támogatásával népes kutatói csapat tárta fel az iWiW kapcsolathálózatának földrajzi jellemzőit, valamint az iWiW, mint jelentős online innováció elterjedésének és eltűnésének dinamikáját. Később a kapcsolathálózat szerkezete és fontos gazdasági jelenségek, például a korrupció és az egyenlőtlenségek összefüggéseit sikerült elemezni az adatokból. 2021-ben a Mediaworks Zrt. hozzájárult ahhoz, hogy az iWiW adatbázis a kutatások számára továbbra is elérhető legyen. Az adatok az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat biztonságos szerverein jelenleg is kutathatók.
A kutatási eredményeket négy nagy témakör szerint foglaljuk össze.
I. Az iWiW és a magyar társadalom kapcsolathálózatának földrajza
A távolság és a fizikai-földrajzi korlátok meghatározók
- Az iWiW-adatokban 2557 településen majdnem 4 millió felhasználó több mint 300 millió kapcsolata található, ami egyedülálló lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar társadalom kapcsolathálózatát elemezzük.
- Az iWiW mindennél jobb betekintést nyújt a magyar társadalom kapcsolathálózatának földrajzi jellemzőibe. A kapcsolatok földrajzát vizsgálva a távolság és a földrajzi korlátok szerepe rajzolódik ki.
- Az egymástól távol élő emberek jóval ritkábban tartanak egymással kapcsolatot, mint az egymáshoz közel élők. Ez csak részben magyarázható azzal, hogy a távolság növekedésével növekszik a kapcsolatok létrehozásának és fenntartásának költsége. Az iWiW-adatok azt mutatják, hogy az emberek kapcsolati hálója alapvetően lokálisan szerveződik.
- A földrajzi korlátok szintén akadályozzák a kapcsolatok kialakulását.
- A hálózatot részeire (modulokra) bontottuk egy algoritmus segítségével, amely a hálózaton belüli részhalmazok lehatárolását végzi. Ezek a részhálózatok belül sűrűek (erős és sok kapcsolat van a modulon belül), ugyanakkor egymáshoz viszonylag ritkán, illetve gyengén kapcsolódnak.
- Az iWiW-en megtalált részhálózatok sokszor a megyehatárok vagy természetes határok (pl. Duna) mentén különülnek el. Ez azt jelzi, hogy a kapcsolatok alakulásában nagyon fontos szerepe van a közigazgatási határnak, hiszen az emberek a megyeközpontba vagy megyén belül járnak iskolába, ügyet intézni, munkába stb.
- Az adminisztratív határok mellett a természetes korlátok, például hegyek, tavak vagy folyók is akadályt jelentenek a kapcsolatok számára.
- A Börzsöny körüli falvakban például az emberek nagy valószínűséggel ismerik a szomszéd falu lakóit, és azokat a falukat is, amik a hegy azonos oldalán vannak, de nem ismerik a hegy túloldalán lévőket. A Balaton északi részén ismerik az északi falukban lakókat, de nem ismerik a déli parton élőket.
Kapcsolódó publikációk
Á Jakobi, B Lengyel
Modern Trends in Cartography
(2015)
B Lengyel, A Varga, B Ságvári, Á Jakobi, J Kertész
PLOS One
(2015)
II. Az iWiW és az innovációk terjedése
A terjedés a nagyvárosokban gyorsabb és követi a települések hierarchiáját
- Az iWiW a 2000-es évek egyik legjelentősebb online innovációja volt, időben megelőzte a Facebookot. A 2002-es indulását követően kezdetben főleg a városi fiatalok között terjedt, de 2005-től kezdődően a terjedése felgyorsult. Hamar több millió felhasználója lett, és a leglátogatottabb weblappá vált.
- Az iWiW terjedésének két jellemzőjét vizsgáltuk: az iWiW-re történő egyéni regisztrációk időpontjait és a küldött meghívók földrajzát. .
- Az adatok azt mutatják, hogy az iWiW-et kezdetben a városiak használták, később terjedt el a kisvárosi, még később a falusiak körében. Az iWiW kezdetben a távolságtól viszonylag függetlenül terjedt (közelre és távolra is küldtek meghívókat), később azonban leginkább közelre küldték a meghívókat.
- Az iWiW terjedésének statisztikai és szimulációs modellezésével az innováció földrajzi terjedésének hálózati jellemzőit érthetjük meg. Ezek a modellek abban segítenek, hogy előrejelzéseket készítsünk arról, hogy az innovációt mikor adaptálják legtöbben az egyes településeken. Az iWiW példája arra mutat rá, hogy a legtöbb felhasználó a nagyvárosokban gyorsabban regisztrál, a Budapesttől távol eső településeken pedig lassabban, mint amit a terjedési modell előrejelez.
- A települések közötti meghívók hálózatát elemezve követhető, hogyan hat a városok méretkülönbsége a meghívóküldésre az iWiW teljes életciklusát figyelembe véve.
- Az iWiW életciklusának elején szinte csak Budapestről küldték a meghívókat az ország többi részére. Később azonban a legjellemzőbb terjedési útvonalak követik a városok hierarchiáját. Budapestről jellemzően a nagyvárosokba, onnan jellemzően a közepes városokba, onnan pedig a kisvárosokba, végül a falvakba terjedt az iWiW.
Kapcsolódó publikációk
E Bokányi, M Novák, Á Jakobi, B Lengyel
(2021)
B Lengyel, E Bokányi, R Di Clemente, J Kertész, M C González
Scientific Reports
(2020)
III. Az iWiW összeomlása és a kapcsolathálózatok dinamikája
A nagyszámú kilépés láncreakciót indít el, ami villámgyorsan kiüríti a platformot
- Az iWiW elterjedése mellett érdekes megfigyelnünk azt is, hogy milyen szabályszerűségek, mintázatok fedezhetők fel az iWiW összeomlásában.
- Az adatokban az egyén regisztrációjának dátuma mellett szerepel az is, hogy mikor lépett be utoljára az iWiW-re. Ez lehetőséget ad arra, hogy egyéni szinten tárjuk fel a kapcsolathálózat és a termék elhagyása közötti kapcsolatot.
- A kutatás arra világított rá, hogy az iWiW-en ápolt kapcsolatrendszerek bizonyos típusai visszatartották a felhasználókat, és további használatra ösztökélték őket.
- A sok kapcsolattal rendelkező egyének, illetve a hálózatban bróker pozícióban lévők az átlagnál kisebb valószínűséggel léptek ki korán az iWiW-ről. Ezeket a megfigyeléseket úgy magyarázhatjuk, hogy azok voltak elsősorban érdekeltek az iWiW használatában, akik sok és diverz iWiW kapcsolattal rendelkeztek, hiszen ők sok és sokfajta információhoz tudtak hozzáférni az iWiW-en.
- Az iWiW összeomlása modellezhető olyan dinamikus folyamatként, amelyben az iWiW elhagyása futótűzként terjed szét a felhasználók hálózatában.
- Az elhagyás valószínűsége ugrásszerűen nő, ha az iWiW kapcsolatainak legalább fele már elhagyta az iWiW-et.
- Ez olyan láncreakciót indít el a hálózaton, ami automatikusan kiüresíti a platformot, hiszen nem lesz már miért belépni.
- Ugyanakkor a modell eredményei szerint a platformról eltűnő barátok hatása csak késleltetve jelenik meg a felhasználónál. Ez lehetőséget ad a hasonló csatornákat működtető szolgáltatóknak arra, hogy az elhagyás folyamatába beavatkozzanak.
Kapcsolódó publikációk
L Lőrincz, J Koltai, A F Győr, K Takács
Social Networks
(2018)
IV. Az iWiW-hálózat tanulsággal szolgál a korrupcióról és a jövedelmi egyenlőtlenségekről
A kapcsolathálózatok fragmentációja növeli mindkettő kockázatát
- Az iWiW a magyar társadalom kapcsolathálózatának egyfajta leképeződése, amelyben az egyének fontos és erős kapcsolatai mellett sok gyenge kapcsolat is jelen van.
- A hálózat szerkezetének elemzésével képet kaphatunk arról, hogy a kapcsolathálózatokban megjelenő társadalmi tőke milyen összefüggésben áll fontos társadalmi és gazdasági folyamatokkal.
- A kutatások során a hazai települések korrupciós kockázatának és a jövedelem-egyenlőtlenségek dinamikájának társadalmi hátterét vizsgáltuk az iWiW-hálózat segítségével.
- A hazai városok korrupciós kockázatát a közbeszerzések jellemzői alapján számszerűsítettük. Ha például egy városban nagyon sok specifikumot tartalmaznak a közbeszerzési kiírások, vagy nagyon rövid határidővel írják ki őket, akkor annak magasabb korrupciós kockázatot tulajdonítunk.
- A városok korrupciós kockázatát összevetettük az iWiW-hálózat helyi szerkezetével. Azokban a városokban, ahol a hálózat fragmentált (a részhálózatok egymástól elkülönülnek), a korrupciós kockázatok magasabbak. Ez arra utal, hogy a klikkesedő kapcsolathálózatok erősítik a korrupciót, mert a zárt kapcsolatrendszerekben a nyilvános döntéshozatal könnyebben kizárható.
- Azokban a városokban alacsonyabb a korrupció, ahol sok olyan egyén van, akik diverz külső kapcsolatrendszerrel bírnak. Ezek az emberek hidat képeznek a zárt kapcsolathálózatok között, ezzel segítik az átláthatóságot, és tisztább viszonyokat tudnak teremteni.
- A hálózatok fragmentáltsága a jövedelemegyenlőtlenség dinamikáját is magyarázza. A fragmentált kapcsolathálózatokkal rendelkező városokban magasabb a jövedelemegyenlőtlenség.
- Az egyenlőtlenségeket legjobban ott erősíti a hálózat fragmentáltsága, ahol már eleve magasak az egyenlőtlenségek. Az egyenlőtlenségek tehát akkor nőnek, ha a gazdagok és szegények hálózatai elkülönülnek egymástól.
- A városszerkezet nagy mértékben meghatározza a kapcsolathálózat fragmentáltságát. Azokban a városokban fragmentáltabb a hálózat, ahol a lakók egymástól nagy távolságra laknak, ahol a szolgáltatások a város központjában koncentrálódnak, és ahol a lakóövezetek el vannak választva fizikai akadályokkal (vasút, folyó, főút).
Kapcsolódó publikációk
J Wachs, T Yasseri, B Lengyel, J Kertész
Royal Society Open Science
(2019)
